Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja.
A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as évek eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec (Nyék) területén, s itt említik első ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720-as évektől kezdtek ismét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói főleg a köznemesek és az őket kiszolgáló cselédek, mezőgazdasági munkások voltak. 1800. december 1-jén itt született a Szózat halhatatlan költője Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt Nyéken élt és tanult.
A község mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki.
Az 1989-es rendszerváltást követően Kápolnásnyék ismét önálló község lett. Az új önkormányzati időszak egyik fontos feladatának tekintette a testület, hogy a meglévő és helyben működő vállalatok, vállalkozások, üzemek mellett, új vállalatok is kapjanak helyet a vasútállomással, autópálya csatlakozási lehetőséggel bíró községben és itt telepedjenek le. A község jelenét és jövőjét, a mezőgazdaság mellett egyre jobban meghatározza az idegenforgalom. Számtalan üzlet, szolgáltató áll az ide érkezők rendelkezésére. Sokan csinosították, komfortosították portájukat, lakásukat, s egyre többen fogadnak szállóvendégeket, azaz bekapcsolódnak a Velencei-tavi idegenforgalomba. Az önkormányzat is az idegenforgalomba való aktívabb bekapcsolódásban látja a jövő útját, s a környezetbarát vállalkozások letelepítésében.
A község nagy szülöttjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu közössége. 2000-ben a költő 200. születési évfordulóján is méltán megünnepelte a falu. Vörösmarty Mihálynak szobrot állítottak 2000. szeptember 29- én, a község róla elnevezett központi terén. A Vörösmarty Emlékmúzeum felújítását szorgalmazta Kápolnásnyék Önkormányzata is. A költő gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költőjének életútját, s munkásságát.
A községben a Kupi család Helytörténeti Kiállítása bemutatja a falu történelmét, s ugyancsak itt látható a Velencei-tóval kapcsolatos kiállítási rész, amely betekintést nyújt a tó élővilágába, halászhagyományaiba. Az udvaron egy épületben látható a kovácsmúzeum, amelyben nyaranta alkalmanként kovácsbemutatót is tartanak. Egy másik épületben lehet megtekinteni az ásványvilág csodálatos példányait, darabjait, s itt láthatók a Velencei-hegység bányászati múltjának, eszközei, dokumentumai, valamint őskövületek, ősmaradványok. Újabb érdekesség a kiállításnak a Velencei-tó környékének szőlőművelését és borászatát bemutató szabadtéri kiállítás, valamint az udvaron álló Vörösmarty Borkút, amelyből a tájegység borait lehet megkóstolni.
Az ideérkezőknek is bizonyára megtetszik a falu szépülő központja, a Polgármesteri Hivatal előtti park, a Vörösmarty park, de a még meglévő régebbi településrészek is sok érdekes látnivalót tartogatnak.
Forrás: www.kapolnasnyek.hu