Péntek este a Radnóti-díjas versmondó, Gyulai Zsuzsanna, három nagy magyar költőnő, Török S
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt 2024. június 28., péntek 17 órára a Halász-kastélyba.
A Velencei-tónál, Gárdonyban élő Rezsnyák Róbert elsősorban operaénekesként aposztrofálja magát, hiszen fő vonala a klasszikus zene, de van egy „szíve csücske projektje”, a Gramofon Big Band, amely könnyed szórakoztató zenét ad elő.
Horváth Márk és Jász András évtizedes együtt muzsikálása eredményeként velencei-tavi, összeszokott duójukhoz ezúttal Horányi Juli (énekes) és még két kiváló zeneművész csatlakozik: Romhányi Áron (zongora) és Oláh Antal (ütőhangszer)
Idén is szeretettel várunk a Magyar Tavak Fesztiváljának velencei-tavi rendezvényén! 2024-ben is együtt bringázunk és gyönyörködünk a Velencei-tó páratlan természeti csodájában!
Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja.
A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as évek eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec (Nyék) területén, s itt említik első ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720-as évektől kezdtek ismét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói főleg a köznemesek és az őket kiszolgáló cselédek, mezőgazdasági munkások voltak. 1800. december 1-jén itt született a Szózat halhatatlan költője Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt Nyéken élt és tanult.
A község mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki.
Az 1989-es rendszerváltást követően Kápolnásnyék ismét önálló község lett. Az új önkormányzati időszak egyik fontos feladatának tekintette a testület, hogy a meglévő és helyben működő vállalatok, vállalkozások, üzemek mellett, új vállalatok is kapjanak helyet a vasútállomással, autópálya csatlakozási lehetőséggel bíró községben és itt telepedjenek le. A község jelenét és jövőjét, a mezőgazdaság mellett egyre jobban meghatározza az idegenforgalom. Számtalan üzlet, szolgáltató áll az ide érkezők rendelkezésére. Sokan csinosították, komfortosították portájukat, lakásukat, s egyre többen fogadnak szállóvendégeket, azaz bekapcsolódnak a Velencei-tavi idegenforgalomba. Az önkormányzat is az idegenforgalomba való aktívabb bekapcsolódásban látja a jövő útját, s a környezetbarát vállalkozások letelepítésében.
A község nagy szülöttjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu közössége. 2000-ben a költő 200. születési évfordulóján is méltán megünnepelte a falu. Vörösmarty Mihálynak szobrot állítottak 2000. szeptember 29- én, a község róla elnevezett központi terén. A Vörösmarty Emlékmúzeum felújítását szorgalmazta Kápolnásnyék Önkormányzata is. A költő gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költőjének életútját, s munkásságát.
A községben a Kupi család Helytörténeti Kiállítása bemutatja a falu történelmét, s ugyancsak itt látható a Velencei-tóval kapcsolatos kiállítási rész, amely betekintést nyújt a tó élővilágába, halászhagyományaiba. Az udvaron egy épületben látható a kovácsmúzeum, amelyben nyaranta alkalmanként kovácsbemutatót is tartanak. Egy másik épületben lehet megtekinteni az ásványvilág csodálatos példányait, darabjait, s itt láthatók a Velencei-hegység bányászati múltjának, eszközei, dokumentumai, valamint őskövületek, ősmaradványok. Újabb érdekesség a kiállításnak a Velencei-tó környékének szőlőművelését és borászatát bemutató szabadtéri kiállítás, valamint az udvaron álló Vörösmarty Borkút, amelyből a tájegység borait lehet megkóstolni.
Az ideérkezőknek is bizonyára megtetszik a falu szépülő központja, a Polgármesteri Hivatal előtti park, a Vörösmarty park, de a még meglévő régebbi településrészek is sok érdekes látnivalót tartogatnak.
Forrás: www.kapolnasnyek.hu
A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász családnak az előnevet adó Dabas településen nem kevesebb, mint 18 kúriája áll.
A família nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Itteni kúriájukat nem tudni mikor emeltették, valószínűleg a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban. A házaspár lányát, Antóniát Dabasi Halász Lázár vette feleségül.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Schweidel József tábornok, aradi vértanú lányát, Schweidel Annát Halász Gedeon vette feleségül. A lányt itt temették el a Pázmánd-forrás melletti – azóta kifosztott – kriptában: "Schweidel József aradi vértanú lányának síremléke" — ennyit ír a térkép arról az elhagyatott sírboltról, amelyet Kápolnásnyék és Pázmánd között az úgynevezett Csekésben, egy kis erdõ közepén, magánterületen található. A kifosztott üregben már koporsódarabot sem találni, a csontok, köztük az aradi vértanú lányának maradványai elkallódtak, a kövek szétszóródtak a síremlék körül.
Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát, melyben egészen 1945-ig lakott a Halász família.
Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait nagygyőri Kutas Istvánnak és Ferenczy Györgynek. A Kutas családnak hét lánya volt, így birtokai hétfelé oszlottak leányági öröklés révén. Így jutottak a chernelházi Chernel, a Telegdi Csanády, a Kazay, a Jablonczay, a Székely, a kenesei Kenessey és a Ravazdy családok egyenként 1000 katasztrális holdnál nagyobb földterületekhez. Ezen családok egyik örököse volt a Saáry família, amelynek Julianna nevű tagja nagysarlói Magyary-Kossa Péter felesége lett. Lányuk, Magyary-Kossa Anna kezével került a Dabasi Halász Sámuel kezére a birtok a 19. század első felében.
A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is. Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között. Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.
A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.
